A Duna egyoldalú elterelésének hatása a helyi ökoszisztémákra 1993 óta viták tárgyát képezi. A Szigetköz ökológiai szempontból az egyik legértékesebb tájegységünk, vizsgálatát ezért is fontosnak tartjuk.
A Duna elterelése óta a Szigetköz a figyelem középpontjába került. Az elterelés, majd a vízpótlás ökológiai hatásainak elemzésére változásfigyelő hálózat létesült, amely in situ megfigyelésekkel és mérésekkel követi nyomon az ökológiai paraméterek (fajszám, őshonos fajok egyedszáma, stb.) változásait.
A Magyar Űrkutatási Iroda által támogatott pályázatban azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk: a korai 70-es évektől folyamatosan készülő nagy felbontású műholdképek elemzésével nyomon tudjuk-e követni az ökoszisztémában bekövetkezett változásokat, illetve, hogy a különböző vízpótlási módszerek (pl. fenékküszöbös vízpótlás) bevezetése hatással volt-e a terület növényvilágának regenerálódására?
Munkánk során sok, különböző időpontból származó űrfelvétel idősoros elemzését végeztük el, mind az elterelés előtti, mind az azutáni időszakra. Az űrfelvételek egyszerre több spektrális sávban készülnek, a látható fényen kívül a szabad szemmel nem érzékelhető infravörös spektrumtartományokban is. Az infravörös reflektív sávokban mért adatok a növények vitalitására, víztartalmára, esetleges betegségeire is adnak információkat, ezért jól használhatók a növényzet állapotváltozásának vizsgálatához. Az űrfelvételeken kívül kiegészítő adatokat is bevontunk vizsgálatainkba (CORINE felszínborítási adatbázis, terepi adatok stb.).
Az űrfelvételek feldolgozásával három, önmagában összetett, de a felszín különböző tulajdonságait jellemző mennyiség (mérőszám) kiszámítására összpontosítottuk. Ezek a „fényesség” (brightness), a „zöldesség” (greenness) és a „nedvesség” (wetness).
A „fényesség” a talajokról adja a legtöbb információt, a „zöldesség” igen erős korrelációt mutat a vegetáció sűrűségével, a levélfelület nagyságával, a fotoszintetikus aktivitással, míg a „nedvesség” a víz sugárzás-elnyelési maximumáról tartalmazza a legtöbb információt, s így segítségével például a növényzet nedvesség-tartalmára következtethetünk. A három mennyiség közül a szigetközi változás-vizsgálatokhoz a leghasznosabb a zöldesség és a nedvesség változó adatai, mivel a vízelterelés hatásai leginkább a növényzet fotoszintetikus aktivitásának, levélfelületi indexének és nedvesség-tartalmának változásaiban érhetők tetten.
Néhány, a Szigetközre jellemző élőhely-típusra meghatároztuk a változásokat a zöldesség és a nedvesség mennyiségek számításával. Példaként említhetjük, hogy a Szigetközben nagy területen előforduló nemes nyár ültetvények hullámtéri (gátak közötti) és mentett oldali (gátakon kívüli) állományai a megfigyelt időtartam alatt (1984–2001) hasonlóan viselkedtek, és nem mutattak szignifikáns változásokat. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy a természetközelibb fűz- és nyárligetek állományainak zöldesség- és nedvesség-értékei határozottan különböznek egymástól, attól függően, hogy hullámtéri vagy a mentett oldali állományról van-e szó. A megfigyelt periódus alatt ezek az állományok különösen a nedvesség-értékekben térnek el egymástól; a hullámtéri fűz- és nyárligetek esetében folyamatos csökkenés figyelhető meg 1994-ig, majd az 1997-es felvételtől kezdve hirtelen emelkedni kezdenek az értékek. A mentett oldali állományoknál ezek a változások jóval kevésbé kifejezettek. A hullámtéri változás arra enged következtetni, hogy az 1995-ben üzembe helyezett fenékküszöbös vízpótlás eredménnyel járt, ám ennek alátámasztása érdekében kiegészítő adatok bevonására és további statisztikai elemzésekre van szükség.
A szigetköz állapotvizsgálatát a Földmérési és Távérzékelési Intézetben végeztük. A kutatási téma kidolgozása 2002-ben kezdődött, amikor megvizsgáltuk a meglévő űrfelvételekből és egyéb forrásokból (pl. légifényképekből) levezetett felszíni adatbázisokat. Az űrfelvételek tartalmi értékelésénél lehetőségeink szerint légköri korrekciót is alkalmaztunk. 2003-ban folytattuk a téma kidolgozását, melynek eredményeképpen három, a felszínt jól jellemző mérőszámot határoztunk meg.

A munkáról szóló teljes beszámoló rövidesen a FÖMI honlapján www.fomi.hu is olvasható lesz.

Összeállította:
Dr. Csató Éva és Kristóf Dániel (Földmérési és Távérzékelési Intézet)