Kezdőlap  
ENGLISH VERSION
 
A MŰI
Évkönyvek
Dokumentumok


A Magyar Űrkutatási Iroda
elérhetőségei

Cím:
1011 Budapest, Iskola u. 13.

Telefon:
06-1-795-6237

 
 
 

Az Európai Űrügynökség
Európai Unió
Egyéb
UN COPUOS

  A Világűrbizottság tevékenységének eddig elért, főbb eredményei
 

 
A COPUOS a 60-as és 70-es években öt átfogó, nemzetközi szerződés kidolgozásával lefektette az űrtevékenység jogi szabályozásának alapjait. Az 1967. január 27-én aláírt és 1967. október 10-én hatályba lépett Alapelvszerződés (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket) kimondja, hogy az űrkutatás az emberiség közös vállalkozása, a világűr az egyenlőség alapján minden állam részéről szabadon kutatható és hasznosítható. Előírja, hogy a világűr-tevékenységet a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban kell folytatni. Tiltja tömegpusztító fegyverek elhelyezését a világűrben. Kimondja, hogy az államok felelősséggel tartoznak az űrtevékenységért, beleértve az ennek során okozott esetleges károkat is. Emellett az űrtevékenység számos jogi kérdésében is rendelkezik. Ezt követően alkotta meg a COPUOS az űrhajósok mentéséről szóló egyezményt (Egyezmény az űrhajósok mentéséről, az űrhajósok hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról), a felelősségi egyezményt (Egyezmény az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről), a lajstromozási (regisztrációs) egyezményt (Egyezmény a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről), valamint a Holdegyezményt (Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken). A 2006. január 1-jei állapot szerint az Alapelvszerződést 98 ország ratifikálta (és további 27 ország írta alá), a mentési egyezményhez 88 (25), a felelősségi egyezményhez 82 (24), a lajstromozási egyezményhez 46 (4), a Holdegyezményhez pedig 12 (4) ország csatlakozott. Mindössze 10 olyan ország van (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Kazahsztán, Mexikó, Hollandia, Pakisztán, Peru és Uruguay), amelyik mind az öt világűrjogi szerződést ratifikálta. Magyarország a Holdegyezmény kivételével a többi négy egyezményhez már 1967 és 1978 között csatlakozott, és azokat ratifikálta.

A COPUOS előkészített továbbá három fontos, az űrtevékenységre vonatkozó ENSZ Közgyűlési határozatot, ezek a műsorszóró műholdakról közvetlenül sugárzott tv-adásokra, a világűrből folytatott távérzékelésre, valamint a nukleáris erőforrások világűrbeli alkalmazásának elveire vonatkoznak. Utóbbi kérdéssel egyébként a Tudományos és Technikai Albizottság jelenleg is rendszeresen foglalkozik.

Az elmúlt évtizedekben a Világűrbizottság ülésein megfogalmazott elvek alapján a Világűriroda (OOSA) három nagy, űrkutatási világkonferenciát szervezett (UNISPACE, UN Conference on the Exploration and Peaceful Uses of Outer Space), amelyeket 1968-ban, 1982-ben, illetve 1999-ben tartottak. Ezeken a konferenciákon a COPUOS mindenkori tagországain kívül az ENSZ többi tagállamának jelentős része is képviseltette magát. A konferenciák ajánlásai nyomán elért eredmények közül csak néhányat említünk.

A UNISPACE I ajánlása nyomán kezdett az OOSA az űralkalmazásokkal foglalkozni, mert már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az alkalmazások minél szélesebb körű elterjesztése szolgálja legjobban a fejlődő országok érdekeit. Ennek a munkának a koordinálására hozták létre a Világűrirodán belül az önálló űralkalmazási részleget és az űralkalmazási szakértő (Expert on Space Applications) tisztét, akinek a feladatköre a UNISPACE II ajánlásai nyomán kibővült. Ugyancsak a UNISPACE II ajánlása nyomán jöttek létre a regionális oktatási központok, amelyek legfontosabb feladata a fejlődő országokban az űrtevékenység alkalmazásaiban (meteorológia, távérzékelés, távközlés, navigáció, katasztrófakezelés stb.) jártas szakértők kiképzése, továbbképzése. Jelenleg öt ilyen központ működik (Indiában, Nigériában, Marokkóban, Brazíliában és Mexikóban), amelyek rendszeresen beszámolnak a COPUOS-nak munkájukról.

A UNISPACE III ajánlása nyomán nyilvánította az ENSZ Közgyűlése minden év október 4 – 10. közötti időszakát Nemzetközi Világűrhétté (World Space Week), hogy az ennek keretében tartott rendezvényekkel segítse az űrtevékenység jelentőségének minél szélesebb körű megismertetését. Ugyancsak a UNISPACE III ajánlása nyomán jött létre az úgynevezett „Disasters Charter”, amelynek keretében a távérzékelő műholdakat üzemeltető országok és szervezetek vállalják, hogy katasztrófahelyzetek esetén térítésmentesen műholdas adatokból előállított tematikus térképeket és más adatokat bocsátanak a katasztrófát elszenvedett ország hatóságai részére. A UNISPACE III óta tartó előkészítő munka eredményeképpen várhatóan 2006 végén megalakul a műholdas navigációs rendszereket fenntartó államok és szervezetek bizottsága, az ICG (International Committee on GNSS – GNSS = Global Navigation Satellite Systems).

Ugyancsak a UNISPACE III konferencián megfogalmazott egyik ajánlás eredményeképpen született megállapodás a COPUOS 2006. évi ülésén egy új, a távérzékelési adatok katasztrófahelyzetekben történő minél hatékonyabb felhasználását segítő koordinációs program létrehozásáról. A létrehozandó egység célja, hogy minden ország és minden nemzetközi és regionális szervezet minden olyan űralapú információhoz hozzáférjen, és azokat hasznosítani tudja, amelyekre katasztrófahelyzetek kezelése esetén szüksége lehet. Egyúttal összekötőként szolgál a katasztrófavédelmi és űralkalmazási csoportok között, támogatja a továbbképzést, és a szükséges intézmények megerősítését. Az egység az OOSA egy programjaként, az OOSA igazgatójának felügyelete alatt, a kezdeti időszakban az Ausztria, Kína és Németország által felajánlott anyagi támogatásra építve működik. A program Pekingben és Bonnban is irodát működtet. A program megnevezése (az ideiglenes munkanévként használt DMISCO helyett) SPIDER (Space-based Information for Disaster Management and Emergency Response, azaz magyarul űralapú információk kezelése katasztrófahelyzetekben). Megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a humanitárius szervezetekkel való együttműködés erősítése érdekében a Svájc által felajánlott támogatásra alapozva a SPIDER képviseleti irodát nyisson Genfben. A program szakmailag a COPUOS irányítása alatt áll, és munkájáról a COPUOS-nak tesz jelentést. A COPUOS felkérte az OOSA-t, hogy a Tudományos és Technikai Albizottság 2007. évi üléséig dolgozza ki, és az ülésen terjessze elő a SPIDER munkatervét.

  • Története
  • Működése
  • Tevékenységének eddig elért, főbb eredményei
  • Jelenlegi feladatok, tárgyalt témák
  •  

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Űrtudomány
    Földmegfigyelés
    Mikrogravitáció
    Navigáció és távközlés