Az ESA 2004-ben útjára indított Rosetta nevű kutatószondája tíz évi repülés után, 2014-ben ér a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz. Az anya-szonda az üstökös körüli orbitális pályára áll, majd lebocsátja annak magjára a Philae nevű leszállóegységet. A Philae-n elhelyezett tíz tudományos műszercsomag egyike az üstökösmag struktúráját vizsgáló SESAME kísérlet. Három mérőműszerét (CASSE, DIM, PP) egyetlen közös, mikroprocesszoros vezérlőegység szolgálja ki. A Német Űrkutatási Intézetben (DLR) kifejlesztett CASSE (Comet Acoustic Surface Sounding Experiment) akusztikus jeladóit és vevőit a leszállóegység lábaira szerelték. A közöttük mért hullámterjedési paraméterek segítségével az üstökös legfelső rétegének jellemzői vizsgálhatók.

A Magyarországon, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben készített DIM (Dust Impact Monitor) piezokristály érzékelőivel a felszabaduló gázok által az üstökösmagból kilökött, majd arra visszaeső szilárd részecskék energiaeloszlását és fluxusát méri. A Finn Meteorológiai Intézet PP (Permittivity Probe) nevű műszere kvadrupol technikával analizálja az üstökös felületének vízjég-tartalmát, követi annak időbeli változását.

A Rosetta mostani, ún. cirkáló fázisában időről időre – ellenőrzés céljából –bekapcsolják a fedélzeti tudományos műszereket. Legutóbb október 4-én végezték el a Philae ún. passzív ellenőrzését, melynek során előre beprogramozott parancsjelekkel működtették a berendezéseket és telemetria-adataikat rögzítették. Az üstökös-szondával ezidő alatt rádiókapcsolat nem volt, a mérési adatokat később játszották át a földi vevőállomásokra. (Ezzel szemben az aktív ellenőrzések során a szondával élő, kétirányú rádiókapcsolat van, a telemetria-adatok azonnal megjeleníthetők, és ha szükséges, „menet közben” új parancsjelek adhatók.) A legutóbbi ellenőrzés kiértékelése még folyamatban van, de azt már megállapíthattuk, hogy a SESAME műszercsomag kifogástalanul működik.

Az ellenőrzést követően, október 12-14. között Budapesten, a KFKI AEKI-ban tartottuk meg a SESAME ez évi munkaértekezletét. A megbeszélések során az egyes kísérletek vezetői beszámoltak műszereik státuszáról, a fedélzeti ellenőrzések és a földi kalibrációk eredményeiről. Érdekes összefoglaló előadásokat hallhattunk a NASA közelmúltban a Tempel 1 üstökösnél járt Deep Impact űrszondájának, ill. az ESA által készített, a Szaturnusz Titán holdjára leszállt Huygens szondának a méréseiről valamint az üstökös-struktúrák modellezésének legújabb eredményeiről. Jövő évre elkészül a SESAME új fedélzeti szoftverje, melyet a Földről rádión keresztül juttatnak el a leszálló egységre és installálják a központi egységen, valamint a hozzá tartozó új, földi adatfeldolgozó szoftver. Részletesen megbeszéltük az adat-archiválási terveket, a kísérletek elkövetkező években várható feladatait, financiális és személyi feltételeit, a tudásmegőrzés és -átadás lehetséges módjait. A munkaértekezlet külföldi résztvevői meglátogatták az AEKI nagyberendezéseit: a Csillebérci Kutatóreaktort és az NVH-t (a paksi típusú energiatermelő reaktor fűtő-, hűtőkörének működését szimuláló nyomottvizes hurkot).

Apáthy István
KFKI Atomenergia Kutatóintézet

Kapcsolódó link:
A Rosetta program oldala
A SESAME kísérlet leírása