Az ESA pályázatot hirdetett tudományos programokra a 2015 és 2025 közötti évtizedre. Erre a tíz évre kifejezetten tudományos jellegű, űrkutatási programokra 4 milliárd euro áll rendelkezésre. Összesen több, mint 150 pályázat érkezett a Space Science Advisory Committee címére, amely e célra létrehozott munkabizottságok segítségével fél év alatt rendezte és összegezte azokat. Véleményük szerint a beérkezett javaslatok mintegy 20%-a lesz megvalósítható. A mostani workshop célja az eredmény bemutatása és megvitatása volt.
Mind a pályázaton résztvevők száma mind a párizsi workshopon tapasztalt részvétel (mintegy 400 szakember, főképp természetesen Európából, de megfigyelőként máshonnan is érkeztek résztvevők) rekordot jelent az ESA tudományos programjainak távlati tervezésében, amit az ESA vezetői örömmel nyugtáztak.

A Workshop szerkezete a következő volt. A pályázatokat három nagy témakörbe sorolták: 1/ Naprendszerkutatás, 2/ A fizika alapjai, 3/ Csillagászat (ehhez járult negyedikként a szükséges műszaki fejlesztések összefoglalása, de ez nem képezett külön témakört). Mindegyik témakörön belül 3-3 témába sorolták a pályázatokat, ezekről általában egy, néha több összefoglaló előadás hangzott el a felkért kiváló szakemberektől, majd az illetékes munkabizottság képviselője egy-egy előadásban vázolta az adott téma „roadmap”-ját, ami általában (de nem minden esetben!) az egymásra épülő kutatási javaslatok bizonyos sorrendbe elrendezését jelentette. Volt olyan téma, amelyet több altémára bontottak, de ilyenkor is csak egyetlen „roadmap” előadás hangzott el.

Tanulságos lehet áttekinteni a tudományos témák kialakított rendszerét:
I. Naprendszerkutatás
1/ A plazma univerzum
2/ A Naprendszer eredete
3/ Élet és lakhatóság a Naprendszerben
II. A fizika alapjai
1/ A kvantumgravitáció felé
2/ Túl a standard modellen
3/ A gravitációs hullámok univerzuma
III. Csillagászat
1/ Egyéb világok és az élet (a Naprendszer összefüggésekben)
- Exobolygók és élet keresése az Univerzumban
- Csillagok és bolygók születése
2/ A korai Univerzum
- A korai Univerzum és a fizika alapjai
- Galaxisok kialakulása és fejlődése
3/ A forrongó Univerzum fejlődése
- A forró, fejlődő Univerzum fizikája
- Gravitáció és anyag extrém körülmények között, erős terekben p>A Naprendszer kutatása területén összesen 59 javaslat érkezett, ebből 30-at válogattak ki. Feltűnően sok pályázat (17 darab) vonatkozott a külső Naprendszer vizsgálatára. Ezen kívül hangsúly került a mintahozatali küldetésekre és az exobolygók kutatására (bár ez a téma inkább a csillagászathoz tartozik!). Természetesen kiemelt célpont a Mars és az Europa hold, viszont nem történt említés sem a Merkúrról sem a Vénuszról. (Ez érthető a jelenleg elfogadott ESA programok miatt.) A plazma vizsgálatában a 3D leírást szorgalmazták. A külső Naprendszert ma már ESA programok keretében is elérhető és tudományos szempontból fontos célpontnak tartották. Sokat beszéltek az élet kimutatásának esélyéről („biomarkerek”) akár a Marson akár bizonyos exobolygók esetében. Elhangzott az a kijelentés, hogy a Mars ma is lakható, felszínének bizonyos megolvadt foltjaiban (v.ö. a DDS hipotézissel!).

A fizika alapjai témakörben 40-50 pályázat érkezett (bizonyos átfedéssel). Ezek mindenekelőtt azt a körülményt kívánják hasznosítani, hogy a világűrben az érzékeny méréseket zavaró hatások vagy minimalizálhatóak, vagy könnyebben figyelembe vehetők. A már futó Gravity Probe B kísérlet mellett a lézer interferometria (LISA és tervezett folytatásai) a legdivatosabb űrkísérlet. A felvetett elméleti fizikai alapproblémák köre igen tág, az általános relativitáselmélet és a kvantumfizika összeegyeztetésétől az Univerzum lassú forgásának méréséig, vagy az alapvető konstansok állandóságának ellenőrzéséig (beleértve a fénysebesség esetleges aszimmetriáját). Ide sorolták a gravitációs hullámok felfedezésére és tulajdonságaik tanulmányozására szolgáló javaslatokat is.

A csillagászat (szerintem pontosabb lett volna asztrofizika, sztellárasztronómia és kozmológia) területén 47 javaslat érkezett. Megemlítették, hogy egy egy pályázat mögött hatalmas, nem ritkán 100 – 200 fős csoportok állnak! Divatos téma az exobolygók tanulmányozása, immár nem csak felfedezésükre, hanem vizsgálatukra koncentrálva. (Ma már 134 exobolygó ismert 118 csillag körüli bolygórendszerben.) A fő cél ebben az évtizedben a VIP-ek (very important planets) beható színképi vizsgálata lenne. Mivel a világűrből a teljes spektrum tanulmányozható, ez az akkori űrtávcsövek egyik legfontosabb feladata lesz. A kozmológia akkori fő problémája a sötét anyag és főleg a sötét energia szerepének, eloszlásának, tulajdonságainak vizsgálata. Ez feltehetőleg mindennel összefügg, a kozmológiában alapvető infláció magyarázatával is. A forrongó univerzum kritikus objektumai a fekete lyukak, ezek közvetlen vizsgálata lenne a fő cél.

Végül volt még két fontos előadás, amelyek nem illeszkedtek az általános sémába. Az egyik a műszaki fejlődés kulcsszerepére vonatkozott. Legrészletesebben a fedélzeti energiaforrások (napelemek, RTG) szükséges fejlesztésére tért ki. Érdekes, hogy a hordozórakéta problémáját az orosz Szojuz-Fregat rakéta Kourouba telepítésével megoldottnak tekintik. A másik előadást az EU egyik tisztviselője tartotta arról, hogy az EU hogyan kíván bekapcsolódni Európa űrprogramjába. Hivatkozott az európai alkotmány I-14 és III-254 szakaszaira, valamint a White Paper dokumentumra. A döntés 2005-ben várható.

A konferencia legvégén általános vitát nyitottak az elhangzottakról. Véleményem szerint az elhangzott, zömmel kritikai megjegyzések elsősorban azt hangsúlyozták, hogy bár a javaslatok érdekesek és fontosak, de nincsenek kellően koordinálva egyrészt az ESA más, lényegileg hasonló célú programjaival (Aurora!!), másrészt más űrügynökségek terveivel (NASA, JAXA stb.). Például nem világos, hogy a Mars robotokkal történő kutatása önálló tudományos program-e, vagy az emberes Mars utazás része (lásd Aurora program). Elhangzott, hogy 10-11 év nem elég ahhoz, hogy ezekből a javaslatokból konkrét űrmissziók születhessenek. Felmerült a kapcsolat a Nemzetközi Űrállomás tudományos programjával (amiről e konferencián egyetlen szó sem esett), de ezt azzal vetették el, hogy 2015 után talán már nem is működik az ISS.

Tanulságok. A workshop igen jól volt előkészítve, a munkacsoportok valóban kíváló munkát végeztek. Az előadások egyetemi szinvonalon hangzottak el, szakmai értékük vitathatatlan. A „roadmap” előadások szerepe – véleményem szerint – nem volt előzetesen tisztázva, ezért voltak annyira különböző jellegűek. Számomra meglepő volt azoknak az elméleti fizikusoknak az újkeletű aktivitása, akik elméleteik alátámasztására eddig inkább földi kísérletek megépítésére tettek javaslatokat. Nagyon erős a csillagászati (asztofizikai, kozmológiai) lobby, ezen a téren biztosan előre fog lépni az ESA a kérdéses évtizedben. Sokkal bizonytalanabb a Naprendszer-kutatás jövője, egyrészt mert jelentős műszaki fejlesztést igényel, másrészt mert a NASA e téren előzetesen megvalósíthatja a legérdekesebb missziókat. Nyilvánvalóan még sok munka vár azokra, akik vállalkoznak pályázataik részletesebb kidolgozására és megvalósítására.

Budapest, 2004. szeptember 24.

(Almár Iván)