Híreink

2012. I. 23. - Doktori és poszt-doktori ösztöndíj-lehetőségek a Francia Űrügynökségnél - A CNES a francia katonai és polgári célú űrtevékenység letéteményese, de egyben az ambiciózus francia űrpolitika európai szintű képviselője is. Az intézmény igazgatási központja Párizsban található, de legjelentősebb kutatási központja Toulouse-ban, a francia repülőgép- és űripar központjában van. Míg Párizsban 250, Toulouse-ban, ahol a műholdfejlesztések és a gyártás folyik, 1600 fő dolgozik. Párizs mellett Évry-ben található a 300 alkalmazottat foglalkoztató rakétatervező és –fejlesztő bázis, míg a Francia-Guyanán lévő kourou-i űrközpontban újabb 250 ember kap munkát. Innen egyébként nem csupán az Ariane rakéták indulnak, hanem innen bocsátják fel az európai fejlesztésű Vega, illetve az oroszok és európaiak által közösen épített "európai Szojuz" hordozórakétákat is. A CNES minden évben körülbelül 100, doktori és posztdoktori ösztöndíjat ítél oda a tevékenységi körébe tartozó területekre kutatási szándékkal jelentkező fiatalok számára. A doktori ösztöndíjra jelentkezőkkel szemben támasztott alapföltétel, hogy rendelkezzenek olyan Master-2 diplomával, ami lehetővé teszi számukra a doktori iskolába történő beiratkozást, míg a posztdoktori ösztöndíjra jelentkezőknek legkésőbb a tervezett kutatási ciklus megkezdése előtt meg kell szerezniük tudományos fokozatukat (a CNES általi (rész)finanszírozással korábban doktoranduszként a CNES-nél dolgozók nem jelentkezhetnek erre az ösztöndíjra). A doktori és poszt-doktori programok angol nyelven itt érhetők el. A doktoranduszokkal a CNES egy éves, kétszer egy-egy évre megújítható szerződést köt, a havi bruttó ösztöndíj 1919 euró. A poszt-doktori ösztöndíjra jelentkezők egy éves, egy alkalommal újabb egy évre megújítható szerződést írnak alá, a részükre folyósított összeg havi 2258 euró. A kutatási munkát mindkét pályázat esetében legkésőbb 2011. decemberében meg kell kezdeni. A jelentkezés on-line történik, a kiíró kéri az érdeklődőket, hogy a pályázat elkészítésének megkezdése előtt mindenképpen vegyék föl a kapcsolatot az általuk kiválasztott témát vezető kutatóval. Témakörök a 2012-es pályázati fordulóban:

- Űreszközöket használó tudományok - doktori ösztöndíj (Sciences utilisatrices des moyens spatiaux), így a világűr kutatása, ezen belül: csillagászat és asztofizika, asztrobiológia, fundamentális fizika, Nap, helioszféra, magnetoszféra, Naprendszer. - A Föld kutatása : légkör, időjárás, klíma, légköri kémia, óceán, kontinentális felszín, szilárd földfelszín (terre solide). - Mikrogravitációs környezet (micropesanteur, Micro-g environment)

A CNES az idén is számos posztdoktori kutatói ösztöndíjat ítél oda, de ellentétben a doktori ösztöndíjakkal, itt külön témákat nem hirdetnek meg. A lehetőség iránt érdeklődőket arra kérik, hogy tanulmányozzák a CNES honlapján hozzáférhető információkat, valamint vegyék föl a kapcsolatukat a szakterületüknek megfelelő témafelelőssel. A letöltött és kitöltött, aláírt űrlapot legkésőbb 2012. március 31-ig a következő címre célszerű elküldeni: boursepostdoctorale.paris@cnes.fr.

2012. I. 11. - Február 9-én indulhat a MaSat-1 - Január 9-én tartott sajtótájékoztatójában Jean-Jacques Dordain részletesen szólt a 2012-es esztendő űrtevékenység területén legfontosabb európai eseményeiről. A főigazgató kiemelten foglalkozott a Vega hordozórakéta első repüléseiről. Mint bejelentette, a rakéta első tesztrepülésére várhatóan február 9-én kerül sor. A Vega hasznos terheként számos műholdat szeretnének Föld körüli pályára állítani, köztük a MaSat-1-et, az első magyar műholdat. Mellette utazik még az első lengyel (PW-Sat-1) és az első román (Goliat) műhold is. Mindhárom űreszköz 10x10x10 cm-es ún. cubesat, s valamennyit egyetemisták építették. A MaSat-1 fejlesztő csapata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóiból állt, megépítése öt évet (2007-2011) vett igénybe.

2012. I. 11. - 20 éve alakult meg a MŰI - 20 évvel ezelőtt, 1992. január 1-jén alakult meg a Magyar Űrkutatási Iroda. Az űrtevékenységgel kapcsolatos hazai feladatok koordinálására hivatott szervezet létrejöttét az 5 nappal később megjelent, a Magyar Űrkutatási Iroda létrehozásáról szóló 3/1992. (I. 6.) Korm. rendelet szabályozta. Hazánkban az űrkutatással kapcsolatos kormányzati irányítás először, 1966. január 11-től az Űrkutatási Kormánybizottság (létrehozta a 3095/1966. sz. Korm. határozat), majd 1978. november 2-től a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának (létrehozta a 3464/1978. sz. MT határozat) feladata volt. A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatói: Tófalvi Gyula (1992-1997), majd Both Előd (1997-től). A MŰI mellett 1992-ben két űrkutatási tanács is alakult: a Magyar Űrkutatási Tanács tulajdonképpen egy szakértőkkel kiegészült tárcaközi bizottság volt, amely határozataival stratégiai kérdésekben hozott döntést, elfogadta a MŰI költségvetését, meghatározta a hazai űrkutatás fő irányait. A szakmai kérdésekben emellett a MŰI igazgatóját a kétéves időtartamra felkért szakértőkből álló Űrkutatási Tudományos Tanács segítette. A MŰI önállóságát 2006. január 1-jén vesztette el, amikor az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályává vált. Ezt követően 2006. június 9. és 2006. július 31. között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályaként, 2006. augusztus 1. és 2008. december 31. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2009. január 1. és 2011. szeptember 30. között a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal osztályaként működött tovább. 2011. október 1-től a MŰI a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztálya. Az elmúlt 20 év legfontosabb eredményének minden bizonnyal az Európai Űrügynökséggel kiépülő szoros kapcsolatokat tekinthetjük. Hazánk 1991-ben a volt szocialista államok közül elsőként írta alá az ESÁ-val az Együttműködési Megállapodást, 1998-tól részt vett az ESA tudományos és technológiai fejlesztéseket lehetővé tevő PRODEX programjában, 2003-ban pedig elsőként írta alá a PECS Megállapodást, melynek alapján ma is részt veszünk az európai űrprojektekben. 2007-ben hazánk volt az első, amely megkezdte csatlakozási tárgyalásait az ESÁ-val. Ám azok a hazai majd a világgazdasági válság miatt felfüggesztésre kerültek, miközben 2008-ban Csehország, 2011-ben pedig Románia az ESA teljes jogú tagállamává vált. 2012-ben várhatóan Lengyelország is aláírja a csatlakozási szerződést. Fontos ugyanakkor kiemelnünk, hogy - néha hazai projektek támogatásának ma már jelentősen szűkültek a lehetőségei - az európai űrprojektekben való részvételünk minden korábbinál intenzívebb, amit az is elősegít, hogy 2008 óta évi 2 millió eurós PECS befizetéssel veszünk részt a PECS-ben (ennek 93 %-a kötelezően visszaáramlik Magyarországra). Mit is kívánhatnánk a MŰI-nek, mint újabb, stabilabb húsz évet, s az ESÁ-hoz történő sikeres, mielőbbi csatlakozást!

2012. I. 11. - Teljesült egy kívánság - A Csodalámpa Közhasznú Alapítvány célja olyan, életet veszélyeztető betegségben szenvedő 3 és 18 év közötti gyerekek egy-egy saját kívánságának teljesítése, ahol a család anyagi helyzete a kívánság teljesítését nem teszi lehetővé. A Dunaharasztiban lakó 7 éves Ádám Krisztiánnak különleges kívánsága volt: találkozni Farkas Bertalan űrhajóssal. A 2011. november 24-én sorra került találkozónak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum adott otthont. Ádám Krisztián számára feledhetetlen élményt jelentett a nap, az űrhajóstól ráadásul ajándékokat is kapott: űrételt, valamint egy Kubaszov aláírásával is ellátott oklevelet. A találkozóról részletes beszámolót a Csodalámpa Alapítvány honlapján olvashatnak.

2012. I. 4. - Meghirdették az idei Alpbachi Nyári Iskolára való jelentkezést - Már lehetséges az on-line regisztráció az évről évre, Tirolban megrendezésre kerülő Alpbachi Nyári Iskolára a rendezvény honlapján. A jelentkezéseket március 31-ig várják, maga az iskola július 24. és augusztus 2. között kerül megrendezésre. Az idei év témája az óriásbolygók kutatásával kapcsolatos, címe: "Exploration of the Giant Planets and their Systems". Kérjük, hogy a jelentkezők tájékoztassák Dr. Both Elődöt, a MŰI igazgatóját is a both@hso.hu vagy az elod.both@nfm.gov.huemail-címen, mivel a magyar jelentkezéseket a szervező FFG felé az NFM MŰI hagyja jóvá.

2011. I. 3. - Magyar Űripari Centrum Miskolcon - A Magyar Űripari Klaszter az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett ÉMOP 1.2.1.-11-0002 számú "A Magyar Űripari Klaszter technológia fejlesztése" című pályázat keretében új székhelyre költözik, amely egyben a Magyar Űripari Centrum nevet nyerte el. A klaszterről és a beruházás mikéntjéről részletes cikket közöl az Űrvilág. További híreket a Magyar Űripari Klaszter honlapján olvashatnak.

2011. XII. 23. - Kellemes Ünnepeket! - Ezúton kívánunk minden kedves Olvasónknak Áldott, Békés Karácsonyt és a 2012-es jubileumi évre egészségben, sikerekben gazdag Boldog Új Esztendőt! Az év folyamán számos fontos hazai űrkísérlet várható, több műszer is repül majd különböző műholdakon, de elindul az első magyar műhold, a MaSat-1 is. Ami az űrkutatás szempontjából az egyik legfontosabb, 2012-ben eldőlhet, csatlakozik-e hazánk az Európai Űrügynökséghez.

2011. XII. 23. - Németh Lászlóné az űrkutatást felügyelő miniszter - A köztársasági elnöknek a nemzeti fejlesztési miniszter kijelöléséről szóló 324/2011. (XII. 23.) KE határozata értelmében 2011. december 23-ától Németh Lászlóné a nemzeti fejlesztési miniszter. A miniszteri pozíció december 15-én vált megüresedetté, a köztes időben Fónagy János parlamenti államtitkár, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolták a nemzeti fejlesztési miniszter jogkörét, így az űrkutatás felügyeletét.

2011. XII. 20. - Navracsics Tibor felügyeli az űrkutatást - A Miniszterelnöknek a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörét gyakorló miniszter kijelöléséről szóló 2/2011. (XII. 20.) ME rendelete alapján 2011. december 20-tól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője, így az űrtevékenység felügyelője ideiglenesen dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A rendelet az új miniszter kinevezéséig marad hatályos.

2011. XII. 15. - Fónagy János felügyeli az űrkutatást - Hazánknak a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásainak sikere érdekében december 15-től Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszterként folytatja munkáját. A nemzeti fejlesztési miniszter jogköreit az új miniszter kinevezéséig ideiglenesen dr. Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára gyakorolja. Ennek megfelelően, december 15-étől Fónagy János felügyeli hazánk űrtevékenységét. Államtitkár úr 2000. december 1. és 2002. május 26. között közlekedési és vízügyi miniszterként már ellátta ezeket a feladatokat.

2011. XII. 14. - Az év ismeretterjesztő tudósai - A Tudományos Újságírók Klubja december 12-én a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában átadta "Az év ismeretterjesztő tudósa" díjakat, mely elismerésekben a 2010-es és 2011-es évekre vonatkozóan Illés Erzsébet és Almár Iván, valamint Hargittai Magdolna és Hargittai István részesültek (egy-egy tudós házaspár). A díjazottakról három kisbolygó is megemlékezik, melyeket a díjátadás során felfedezőjük, Sárneczky Krisztián mutatott be. A 2004-ben felfedezett égitestek a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán ettől fogva hivatalosan az 191856 Almáriván, 191857 Illéserzsébet és az 192155 Hargittai nevet viselik. Almár Iván nem csak csillagászként és ismeretterjesztőként, hanem a magyar űrkutatás egyik megalapozójaként is ismert, 2009-ig az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöki tisztét is betöltötte. 2006. február 13-án, az ŰTT 100., jubileumi ülésén Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztertől a magyar űrtevékenység legmagasabb elismerésében, Bay Zoltán-díjban részesült. Illés Erzsébet szintén csillagászként elsőként foglalkozott műholdak mozgásának számítógépes kiértékelésével, jelenleg a bolygók és a Naprendszer más égitestjeinek tanulmányozásával foglalkozik. Mind mostani elismeréseikhez, mind a "kisbolygókhoz" gratulálunk!

2011. XII. 12. - Interjú a PECS Iroda igazgatójával - November 30-án, a PECS beszámolót követően az Index hírportál interjút készített Bernard Zufferey-jel, a PECS Iroda igazgatójával és Both Előddel, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjével. Zufferey úr az interjúban hangsúlyozta, a magyar kutatók kiemelkedő szaktudással rendelkeznek az űrkutatás területén, s megemlítette, hogy a volt szocialista országok közül elsőként kötött megállapodást az ESÁ-val. Elmondta továbbá, hogy az ország felkészült az ESA-csatlakozásra, s reméli, erre 2013-ban sor kerülhet. Both Előd ezt kiegészítve hozzátette, hazánknak legkésőbb 2012 közepéig kell nyilatkoznia csatlakozási szándékáról. Az interjút az Index oldalán olvashatják teljes terjedelmében.

2011. XII. 12. - PECS beszámolók az NFM-ben - November 29-30-án került sor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületében az idei második PECS beszámolóra. A beszámoltatáson az ESA PECS Irodája és a minisztériumba integrálódott Magyar Űrkutatási Iroda közösen vizsgálták a hazai PECS projektek teljesülését.

2011. XII. 12. - Negyven éves az Interszputnyik - Negyven évvel ezelőtt, 1971. november 15-én alakult meg az "INTERSZPUTNYIK Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet". A jelenleg 12 műholdat üzemeltető szervezetnek Magyarország 1972. július 12-én vált teljes jogú tagjává a honlapunkon is megtalálható 1972. évi 23. tvr. hatályba lépésével. A szervezet számára Magyarországon Taliándörögdön 1978-ban építették fel űrtávközlési állomást, amelyet az elmúlt évtizedek során folyamatosan karban tartottak, korszerűsítettek. Az állomás jelenleg is használatban van, "központi épülete műemlék. Az Interszputnyiknak jelenleg 25 tagállama van. 1997 júniusában a Lockheed Martin amerikai vállalattal közös vállalkozást indított: a "Lockheed Martin Intersputnik" az Interszputnyik nevű távközlési műhold üzemeltetésében vesz részt. További információt a szervezet honlapján olvashatnak.

2011. XII. 12. - Az első Vega rakétával indul a MaSat-1 - Várhatóan január végén, az Európai Űrügynökség által fejlesztett Vega hordozórakéta első, kísérleti repülésekor indul a világűrbe az első magyar műhold, a MaSat-1. A BME hallgatói által épített műhold mindössze 10 cm oldalhosszúságú, kocka alakú, 1 kg tömegű űreszköz, amely a mágneses tér általi pozicionálással kapcsolatos technológiai kísérletet is végrehajt. A Vega hordozórakéta a MaSat-1-en kívül még további hét műholdat is pályára állítana, köztük az első lengyel és első román műholddal (hasonló méretű ún. cubesat-ek). A MaSat-1 élettartamát három hétre tervezik, a "földi irányítóközpont" a Műegyetem szolgál, ahol a szükséges antennákat már korábban kiépítették. További, részletes információkat a MaSat-1 weboldalán olvashatnak.

2011. XI. 11. - Űrkutatási konferencia Luccában - November 10-én, az olaszországi Luccában rendezték meg az Európai Űrügynökség és az Európai Unió tagországainak űrtevékenységet felügyelő miniszterei (illetve az őket képviselő delegációvezetők) részvételével zajló 3. Európai Űrkutatási Konferenciát. (A rendezvényen összesen 41 ország képviseltette magát, mivel arra más űrhatalmakat, jelentős űrtevékenységgel rendelkező országokat is meghívtak.) Az ülésen közös nyilatkozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza: "az emberi űrrepülés elmúlt 50 éve alatt olyan mértékben váltak összetetté az űrkutatással kapcsolatos feladatok, hogy azokat csak széles nemzetközi együttműködés keretében lehet megvalósítani". A konferencia egyúttal a Magas Szintű Nemzetközi Űrkutatási Platform (High Level International Space Exploration Platform - HISEP) első ülésének is helyt adott, amely az űrtevékenységgel foglalkozó európai országok stratégiai együttműködését segítő, konzultatív fórumként működik a jövőben - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében. Az ülésen hazánkat Kovács Tamás Iván, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója képviselte. További részletes információkat a konferencia honlapján olvashatnak. (A lenti képek forrása az ESA.)

2011. XI. 11. - Föld körüli pályán a Fobosz-Grunt és a Jinghuo-1 - November 8-án egy Zenyit-2 hordozórakéta segítségével Bajkonurból sikeresen felbocsátották a Fobosz-Grunt és a hozzákapcsolt Jinghuo-1 orosz-kínai űrszonda(együttes). A pályára állást követően azonban nem sikerült a gyorsítófokozatnak a Mars irányába indítania az űrszondát, így az Föld körüli pályán maradt, és jelenleg csak az akkumlátorok jelentik számára az energiaforrást. Utóbbi (napelemek használata nélküli) élettartamát, a pályamagasság csökkenését, valamint a Marshoz indítási ablak hosszát figyelembe véve a kutatóknak néhány nap (egyes források szerint legfeljebb kb. másfél hét) áll rendelkezésre a hiba okának kiderítésére, új szoftver vagy új parancsok továbbítására. A helyzetet nehezíti, hogy a szondától a felbocsátást követően, már Föld körüli pályáról ugyan kaptak telemetriai adatokat, ám azóta nem veszik a szonda jeleit. (Ezt a botantenna és a végfokozat helyzete is okozhatja, ill. az, hogy a szonda esetleg felbocsátás előtti üzemmódba állt, s várja a programindítási parancsot.) November 11-én sem sikerült a kommunikáció felvétele. Ha a szondával sikerül a kapcsolatfelvétel, akkor a telemetriai adatok alapján meg kell határozni a hiba okát, s az alapján olyan parancsot kidolgozni majd felküldeni, amelynek teljesítésével a Fobosz-Grunt elindulhat a Mars felé. A Fobosz-Grunt feladata a Mars Phobos holdjára történő leszállás, ott egy éven át tartó mérések végzése. A szondán elhelyeztek egy visszatérő egységet, amely a leszállás után legfeljebb egy héttel indulna vissza mintákkal megrakva a Föld irányába. A szondán elhelyeztek egy biológiai kísérletet is, többféle baktériumot, egysejtűt, egy medveállatkát és földi talajmintát tartalmazó rekeszt. (Így az első marsi "űrhajóként" is fel lehet fogni a küldetést.) A Fobosz-Grunthoz egy 2007-es orosz-kínai megállapodás alapján hozzáillesztették a Jinghuo-1 kínai Mars-szondát, feladata a Mars körüli pályáról a bolygó kozmikus környezetének vizsgálata. A Fobosz-Grunt közép-európai vonatkozása, hogy a lengyelek talajba fúró készüléket építettek a szonda számára a mintavétel céljából. A Szovjetunió (és Oroszország) az eddigi 17 Mars-szondájából 17 volt sikertelen.

2011. XI. 11. - Útnak indult a Csibisz műhold - Október 30-án sikeresen felbocsátották a Progressz M-13M teherűrhajót, melynek feladata a Nemzetközi Űrállomás legénységének ellátása, valamint tudományos kísérletek feljuttatása. A Progressz különleges utasa azonban egy tudományos műhold is, amely a teherűrhajó 2012 eleji leválasztásakor áll majd önállóan Föld körüli pályára. A Csibisz nevű mikroműhold magyar vonatkozása, hogy műszerparkjához az ELTE Űrkutató Csoportja a BL Electronics Kft.-vel együttműködve a SAS3-CH elektromágneses hullámanalizátor fejlesztésével és megépítésével járult hozzá. A műszerről és fejlesztésének történetéről részletesen az Űrvilágon olvashatnak.

2011. XI. 11. - Sikeres ballonkísérlet Magyarországon - A Vega Magaslégkör Ballon Projekt keretében a Vega Csillagászati Egyesület és a Hegyhátsáli Csillagvizsgáló együttműködésében, az AstroTech KKT. támogatásával amatőr ballonkísérletet végeztek október 31-én. A műszerekkel (pl. kamerával) felszerelt ballon hozzávetőleg 27 km-es magasságot ért el. A repülés során mintegy nyolcszáz felvétel készült, többek között a Keszthelyi-öbölről, a Bakonyról, az Alpokról és több más földfelszíni területről. Azonban a legérdekesebb, hogy a képeken jól látható a világűr sötétje, a Föld görbülete, két képen pedig még a Hold is előtűnik. A ballon emelkedésekor a kamera objektívjén megfigyelhető, ahogy kifagy egy vízcsepp, ami aztán a magasabb régiókban elszublimál. Az adatok elemzése jelenleg még folyik, de az egyesület már újabb kísérlet lehetőségét vizsgálja. További információk a Vega Csillagászati Egyesület beszámolójában olvasható (lent: válogatás a VCSE honlapján megjelent képekből). Érdekes hír, hogy október 15-én a régióban Románia is végrehajtott egy hasonló ballonkísérletet. A román ballon 35 km magasságig emelkedett. A fő különbséget a két kísérlet között az jelenti, hogy míg a magyar projektet civil kezdeményezésre, kizárólag civil támogatásból, addig a román projektet a Román Űrügynökség vezetésével valósították meg.

2011. XI. 4. - Európai kísérletek a Sencsou-8 fedélzetén - Október 31-én (helyi idő szerint november 1-jén) pályára állt a kínai Sencsou-8 űrhajó. A legénység nélküli űreszköz november 2-án csatlakozott a Tienkung-1 űrállomáshoz. Ez volt az első kínai űrdokkolás. A Sencsou-8 több hétig tartózkodik az űrben, a dokkolási manővert megismétli. Az űrhajó fedélzetén tudományos kísérletek is helyet kaptak, melyek közül a SIMBOX (Science in Microgravity Box) nemzetközi együttműködésben valósul meg: a német DLR űrhivatal és az Európai Űrügynökség kapcsolódott be két kísérlettel a SIMBOX-projektbe.

2011. X. 24. - Elindult az európai Szojuz, pályán az első Galileo-holdak - Két igen fontos eseményre került sor - tulajdonképpen egyszerre - október 21-én. Francia Guyanából pályára állították az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös műholdas navigációs projektjének részét képező első két műholdat. A Galileo a világ 4. globális navigációs rendszere: a már kiépített amerikai GPS és az orosz Glonassz (melynek kiépítését a műholdak elöregedése miatt újra kellett indítani az ezredforduló után), valamint a már több tagból álló kínai Beidou mellett. A Galileo - ha valamennyi tagját pályára állítják - önálló, stratégiailag jelentős navigációs rendszert biztosít az európai (és a világ más területein élő) felhasználók számára. Segítségével például várhatóan hamarabb kiépül a megtett út alapú autópálya díjfizetési rendszer. Ezzel összemérhető fontosságú az "európai Szojuz" rakéta első startja. A két Galileo-holdat pályára állító hordozóeszközt egy ESA-Oroszország megállapodás alapján telepítették az oroszok Francia-Guyanára. A Szojuz így az ESA rakétacsaládjának szerves részévé vált. (A másik ESA-rakéta az Ariane-5; de néhány hónap múlva elindulhat az első Vega hordozórakéta is.)

2011. X. 24. - VesselSat-1, a magyar űripar egy sikere - Október 12-én egy indiai PSLV hordozórakéta segítségével pályára állították a VesselSat-1, luxemburgi gyártású műholdat. A csupán mintegy 28,7 kg tömegű űreszköz a tengerhajózásban kap fontos szerepet. A műhold a magyar űrtevékenység számára is fontos, az adatcsatorna fedélzeti digitális modulátorát ugyanis a Bonn-Magyarország Elektronikai Kft., a legnagyobb hazai űripari cég munkatársai készítették. (A vállalat a VesselSat-1-et követő további műholdakhoz is leszállította berendezését.) Az eseményről részletesen az Űrvilág számolt be; a cikkben egy Solymosi Jánossal, a cég űripari igazgatójával készített interjút is olvashatnak.

2011. IX. 29. - Ülésezett az ŰTT - Szeptember 28-án megtartotta 116. ülését az Űrkutatási Tudományos Tanács. Az űrtevékenységet felügyelő nemzeti fejlesztési miniszter űrkutatási ügyekben tanácsadó testület az aktuális ügyek megvitatása mellett az újonnan beadott PECS pályázatokat, hosszabbítási kérelmeket bírálta el.

2011. IX. 28. - Sikeresen lezajlott a CoCoRAD kísérlet - A kísérlet magyar résztvevőitől kapott értesítés szerint a ballon (lásd előző hírünket) IX. 27-én este sikeresen felszállt, majd nem sokkal éjfél előtt Finnországban földet ért. A kísérlet sikeres volt! A kommunikáció a ballonnal az ereszkedés végső fázisáig élt, minden adatot megkaptak. A mérési adatok az előzetes vizsgálatok alapján reálisak. Gratulálunk a sikeres kísérlethez!

2011. IX. 27. - Hamarosan indul a CoCoRAD kísérlet - Űrtechnológiában kétségkívül van keresnivalónk a világ űrkutatási porondján. Ezt bizonyítja a svédországi Esrange Űrközpontból hamarosan induló Bexus-12 kísérlet. A svédek az Európai Űrügynökség számára kutatási céllal magaslégköri ballonkísérletek végrehajtását teszik lehetővé. A KFKI Atomenergiai Kutatóintézet fiatal űrkutatói sikerrel pályázták meg az ESA-részvételt, s a költségekre szerződést kötöttek az Európai Űrügynökséggel. Az AEKI célja annak vizsgálata, hogy a magaslégkörben hogyan alakulnak a sugárzási viszonyok. A kísérlet témája nem okoz meglepetést, hiszen az intézet évtizedekre visszamenően az űrdozimetria egyik vezető kutatóhelye a világon. Űrdozimétereink megjárták a Szaljut-6,-7, a Mir és a Nemzetközi Űrállomást, de utaztak a Challenger, a Discovery és az Atlantis űrrepülőgépeken is. (Az űrállomásra hamarosan egy új fejlesztésű doziméter indul.) Épp az adatkiértékelés és a tudományos következtetések levonása miatt fontos, hogy ne "csak" űrbeli és földfelszíni mérésekkel, hanem magaslégköri adatokkal is rendelkezzenek a szakemberek. Jelenleg a kutatócsoport tagjai közül a helyszínen várják az indítást: Goldschmidt Gergely, Váradi Zsolt és Zábori Balázs. Hirn Attila csoportvezető arról tájékoztatott (15:23 órakor), hogy a ballont már megtöltötték teljesen héliummal; a koordinátákat már a ballon GPS vevője adja; Váradi Zsolt, a csapat villamosmérnöke 20 percen belül megy ki a gondolához bekapcsolni a kísérletet; ezt követően lesz egy utolsó e-link teszt (kommunikáció tesztje); utána jön egy "decision meeting", ahol elválik, hogy lesz-e indítás vagy törölve lesz (az időjárás nem a legjobb). A szél miatt végül kisebb halasztásra került sor, de a lényeg: minden rendben, a magyar "légi űrkísérlet" hamarosan kezdetét veszi. Az előkészületekről az Űrvilág cikkében is olvashatnak, ahol számos kép is illusztrálja az előkészületeket. A diákcsapat honlapján sok részletet megismerhetnek a fejlesztésről és a dózismérés hátteréről: cocorad.kfki.hu

2011. IX. 12. - Átalakul a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Feladatait megtartva, de némiképp más szerkezetben működik tovább a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az űrtevékenység eddig az Infokommunikációért felelős Államtitkársághoz tartozott, ami azonban a jövőben helyettes államtitkárságként, közvetlenül a miniszter irányítása alatt működik tovább. A Magyar Űrkutatási Iroda továbbra is az Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztály osztálya. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár szeptember 13-ától a Miniszterelnökségen dolgozik tovább.

2011. VIII. 25. - Új bolygók, érdekes csillagok a CoRoT szemével - A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete már a francia-európai CoRoT-űrtávcső indítását megelőzően - az ESA PECS programjának köszönhetően - csatlakozott az elsősorban asztroszeizmológiai (csillagok belső felépítését vizsgáló) és exobolygókkal kapcsolatos kutatásokat végző űreszköz programjához. A csoport júniusban részt vett a Marseille-ben rendezett 2. CoRoT szimpóziumon. Ennek kapcsán a hazai eredményekről Benkő József számolt be honlapunk számára. A teljes cikket az Űrtudomány rovatban olvashatják.

2011. VII. 28. - Új FP7 Space pályázati felhívás - Az EU 7. keretprogramjában közzétették az űrtevékenység fejezet legújabb pályázati felhívását (FP7-SPACE-2012-1). A pályázatok beadási határideje 2011. november 23. A pályázati kiírás 84 millió euróról szól. A részletes kiírás, további információk és a különböző letölthető anyagok az EU Participant Portal weboldalán találhatók.

2011. VII. 5. - A MŰI új elérhetősége - A Magyar Űrkutatási Irodának a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba történő integrálódása következtében új címe és telefonos elérhetősége van. Címünk: 1011 Budapest, Iskola u. 13. A postai küldeményeket a következő címre kell küldeni: "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Magyar Űrkutatási Iroda, 1011 Budapest, Fő u. 44-50." A MŰI munkatársainak telefonos elérhetősége: Dr. Both Előd igazgató (795-6228), Horvai Ferenc munkatárs (795-6237). Emailes elérhetőségünk változatlan: both@hso.hu és horvai@hso.hu.

2011. VII. 5. - Sikeres volt a magyar EU Elnökség - Az űrpolitika terén is sikeres volt hazánk EU Elnökségi szerepvállalása. 2011 első félévében számos EU-konferenciára és ülésre került sor a magyar Elnökség társszervezésében. Európai űrpolitika terén az Elnökség kiemelt feladata volt a Lisszaboni Szerződésben foglaltak gyakorlatba ültetése. A Szerződés megteremti az EU űrkutatásának jogi alapjait. Ennek alapján a magyar Elnökség alatt megalakult az EU Űrpolitikai Munkacsoportja (Space Working Party), melynek üléseit Erényi István (NFM) vezette. Számos vitás kérdésben sikerült az ellentéteket feloldani, konszenzusra jutni a különböző EU tagállamok között.

2011. VII. 5. - Összevont ülést tartott a MŰT és az ŰTT - Június 30-án együttes ülést tartott a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács. Az ülést Kovács Kálmán MŰT- és Pap László ŰTT-elnök vezette le. Az ülés kezdetén a megjelentek néma felállással emlékeztek meg Fejes István ŰTT-tagról. A megbeszélés fő témái a magyar EU Elnökség értékelése és a hazai űrtevékenység középtávú jövőképéről szóló szakmai álláspont kidolgozása voltak.

2011. VII. 5. - Elhunyt Fejes István - Szomorú szívvel tudatjuk, hogy röviddel 72. születésnapja előtt, nagy türelemmel viselt súlyos betegsége következtében június 11-én elhunyt Dr. Fejes István, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának (KGO) nyugalmazott munkatársa, 1990 és 2003 között vezetője. Fejes István 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematika-fizika szakán. Egyetemi doktori fokozatát 1973-ban ugyanitt, rádiócsillagászati témában szerezte (A csillagközi semleges hidrogén eloszlása a Virgo régióban), majd négy év múlva a kandidátusi címet is elnyerte. A fizikai tudomány doktora fokozatot 1988-ban ítélte oda neki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a disszertáció címe „Az SS433 megfigyelése VLBI technikával” volt. 1997-ben az ELTE egyetemi magántanára lett.

A FÖMI-ben a penci obszervatórium alapítása, 1973 óta dolgozott. Szakmai pályafutásának különleges értéke, hogy több szakterületen is maradandót alkotott. Rádiócsillagászként elindított Magyarországon egy sikeresen működő kutatócsoportot, amely a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI) asztrofizikai és geodézia alkalmazásaival foglalkozik. Részt vett az űr-VLBI technika kidolgozásában. A mikrohullámú űrgeodéziai megfigyelési technikákkal kapcsolatban az 1980-as években részt vett a GPS technológia előfutárának tekinthető Doppler-interferometriai eljárás kifejlesztésében. A rendszerváltással egyidőben egy nehéz, de izgalmas időszakban vette át a KGO vezetését. Kihasználva a KGO kiterjedt kapcsolatrendszerét, egyik kezdeményezője volt a „GPS in Central Europe” szemináriumsorozatnak, amely sikeresen hozta össze kelet és nyugat kutatóit, komoly támogatást adva ezzel a magyarországi kutatásoknak is. Vezető szerepet játszott a GPS technika hazai meghonosításában, amiért 1993-ban többedmagával Akadémiai Díjban is részesült. Az 1980-as évek végén egyik kezdeményezője volt a hazai GPS mozgásvizsgálati programnak, amelynek keretében Európa legjobb GPS geodinamikai alapponthálózatát (HGRN) hozták létre az ország tektonikai mozgásainak vizsgálatára. Ez a program azóta is nagy sikerrel folyik. A programot a közép-európai régióra is sikerült kiterjeszteni (CEGRN), ahol Fejes István az együttműködés vezetője volt. Szívügye volt a nemzeti GPS referenciaállomás-hálózatokat összefogó közép- és kelet-európai EUPOS kezdeményezés, amelyben a kezdetektől egészen a legutóbbi időszakig végzett eredményes munkát.

Igen fontosnak tartotta a nemzetközi szakmai kapcsolatokat. Ő maga is többször töltött hosszabb-rövidebb időt vendégkutatóként külföldön, főleg Hollandiában és Németországban. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalabb generációra, a kutatói utánpótlás nevelésére. Rádiócsillagászati speciális előadásokat kezdett az ELTE-n, doktori témavezetéseket vállalt. Dolgozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) földmérő és térinformatikai mérnöki doktori programjának testületeiben. Sikerült elérnie, hogy azok a kutatási irányok, amiknek az alapjait lerakta, ma is a penci obszervatórium tevékenységének szerves részét képezik.

Lehetetlen volna felsorolni mindazokat a hazai és nemzetközi szakmai szervezeteket, testületeket, amelyekben szerepet vállalt. Itthon tagja volt például az Űrkutatási Tudományos Tanácsnak, egy időben vezette az MTA Kozmikus Geodéziai Albizottságát (1991-96), részt vett az MTA Csillagászati és űrfizikai Bizottságának munkájában. Szívén viselte a rádiócsillagászati frekvenciák védelmét, tagja volt az ezen őrködő európai szervezetnek (CRAF). A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), a Nemzetközi Geodéziai Szövetség (IAG), a Nemzetközi Rádiótudományi Unió (URSI) mind aktív tagját veszítette el Fejes István halálával.

S akit egykori kollégái, barátai elveszítettek benne: egy mindig új ötletekkel előálló kutatót, a fiatalokat támogató vezetőt, a célok elérésében hajthatatlan munkatársat. Emléke, tevékenységének sok-sok eredménye még hosszú ideig velünk marad.

Fejes Istvánt június 28-án, Solymáron helyezték örök nyugalomra.

2011. VII. 5. - Gagarin repüléséről is megemlékezett az ENSZ Világűrbizottsága - 2011. június 1. és 10. között tartotta 54. ülését az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS - Committee on the Peaceful Uses of Outer Space). Az ülésen megemlékeztek Jurij Gagarin 50 évvel ezelőtti űrutazásáról, illetve a COPUOS elmúlt fél évszázadáról (a bizottság 1961-ben vált az ENSZ állandó bizottságává). A Magyarországot képviselő delegációt Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vezette, s annak tagja volt Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója is.

2011. VII. 5. - Simonyi Károly terem a BME-n, ifj. Simonyi Károly Budapesten - Simonyi Károly (Charles Simonyi) jelenlétében, 2011. május 30-án avatták fel a világűrben már kétszer is járt szoftverfejlesztő édesapjáról elnevezett Simonyi Károly termet. Az avató ünnepségen Simonyi mellett jelen volt Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Farkas Bertalan űrhajós, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kovács Kálmán docens, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke és a BME Egyesült Innovációs Tudásközpont igazgatója, Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója és Pap László, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, Simonyi tanítványa is. A BME Simonyt-terme nem az első, amely a fizikus nevét őrzi. 2010. november 19-én adták át ugyanis az SE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika szintén Simonyiról elnevezett tantermét, amelyet Charles Simonyi támogatásának köszönhetően sikerült felújítani. Akkor az ifjabb Simonyit testvére, Simonyi Tamás képviselte.

2011. VII. 5. - Az ESA és az ESA-kapcsolatokkal rendelkező EU-tagállamok második találkozója - Az ESÁ-hoz még nem csatlakozott, ám az Együttműködési Megállapodást vagy a PECS Megállapodást aláíró EU-tagállamok, illetve az Európai Űrügynökség második találkozójára 2011. május 30-án került sor Noordwijkban, az ESA hollandiai űrtesztközpontjában (ESTEC). Az ESA delegációját ismét Jean-Jacques Dordain vezette, hazánkat Csiszér Gábor (NFM) és Horvai Ferenc (NFM MŰI) képviselte. A jelenlévő további országok: Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia. (Csehország már tag, Románia pedig már aláírta a csatlakozási megállapodást, így a két ország nem képviseltette magát.) Az ESA főigazgatója tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy az ESA Council ülésein a fenti 8 ország megfigyelőként ezentúl részt vehet. Emellett a csatlakozási kritériumokról is szó esett, amelyet az ESA története során először alkotott meg. A főigazgató pénzügyi, politikai és technológiai kritériumokról beszélt. Az ESA emellett új education programot hirdetett meg kifejezetten az ESÁ-ba tartó, fentebb felsorolt országok PhD hallgatói számára. (PhD hallgatók 2012-ben 12 hónapon át részt vehetnek adott ESA-létesítmények munkájában. Az ESA tutort biztosít számukra.) Az ESA tájékoztatta a megjelenteket, hogy Bulgáriával és Máltával előrehaladottak a tárgyalások, az Együttműködési Megállapodás aláírására hamarosan sor kerül. Az ülést követően az ESA munkatársai körbevezették a megjelent országok képviselőit az ESTEC tesztközpontban.

2011. VII. 5. - MaSat-1 érmet tervezett a Magyar Nemzeti Bank - Április 21-én hozta nyilvánosságra a jegybank a 2012-es tervezett érmekibocsátással kapcsolatban elfogadott érme-terveket. Az érmek között szerepel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen épített, várhatóan 2012-ben induló MaSat-1-ről megemlékező érme. Az érmét a "Magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságai, találmányai" sorozatban adják ki. A kiadás feltétele a műhold sikeres felbocsátása.

Fontosabb régebbi híreink

2010. VII. 6. - Új miniszter az űrkutatás élén - A 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 2. § (1) bekezdés g) pontja alapján 2010. május 29-től a nemzeti fejlesztési miniszter, dr. Fellegi Tamás, felügyeli az űrkutatást. Továbbá 2010. július 1-jén megjelent a Magyar Közlönyben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet is, amely a nemzeti fejlesztési miniszter feladat- és hatáskörét is részletesen szabályozza. A rendelet 84. § m) pontja is megjelöli az űrkutatást mint feladatkört, továbbá az ezt részletező 93. §-a külön szól a Magyar Űrkutatási Tanácsról és az Űrkutatási Tudományos Tanácsról. Dr. Fellegi Tamás 1992. január 1-je (a Magyar Űrkutatási Iroda megalakulása) óta a 15. miniszter az űrkutatás élén.

Régebbi híreink

Utolsó frissítés: 2012.01.23